Irodai ergonómia: egészséges iroda

Ez a cikk 3 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hogyan legyen az irodánk is egészséges? A képernyő előtti munkavégzéshez – a munkahely elemeinek (pl. szék, asztal, képernyő, billentyűzet, irattartó, lábtámasz) összhangját meg kell teremteni az ergonómiai követelmények figyelembevételével. A képernyő előtt végzett munka csak látszólag könnyű, valójában nagyfokú, állandó figyelem-összpontosítással és a szem fokozott terhelésével jár.

A nem megfelelő testhelyzet, a munkakörnyezet helytelen kialakítása, a képernyős munkahelyekre vonatkozó ergonómiai követelmények be nem tartása még fárasztóbbá teszi ezt a munkát.

Képernyős munkakörnek az a munkakör minősül, amelyben a munkavállaló a napi munkavégzése során összesítve legalább négy óra időtartamban képernyős eszközt használ, még abban az esetben is, ha a munkavégzés csupán, vagy elsősorban a képernyő figyelését jelenti (pl. biztonsági szolgálatoknál).

Emiatt a számítógéppel dolgozók gyakran panaszkodnak a következőkre:

fáradtságra, idegességre, szembántalmakra, fej-, hát- és kézfájásra. Ezek a panaszok a stressz hatásaiból, a szem túlterheléséből, a nem megfelelő testhelyzetben végzett tevékenységből, az ergonómiai követelményeket nem kielégítő eszközhasználatból és egyéb, a munkakörülmények nem megfelelő kialakításából adódhatnak.

Milyen elvek szerint alakítsuk ki a számítógépes munkahelyünket? Az ergonómiai szempontból megfelelő számítógépes munkahelyek kialakításának fontos szerepe van, mivel a számítógéppel dolgozók jelentős része munkahelyéhez kötött munkát végez. A leghosszabban és/vagy leggyakrabban nézett eszközöket a felhasználó központi látóterében, a leggyakrabban kezelteket pedig a legkisebb elérhetőségi tartományban kell elhelyezni.

A munkahely méretezésének meg kell felelnie a munkavégzés dinamikus mozgásterének. Lehetővé kell tennie a testhelyzet váltogatását. Ez különösen az egyoldalú ízületi terhelések, a merev testtartásból eredő izomfájdalmak megelőzése szempontjából fontos.

Hogyan üljünk, milyen testtartást vegyünk fel? Laza, hátradőlt törzstartás esetén éri legkisebb nyomás a csigolyák közti porckorongokat. A háttámla növekvő dőlésével csökken az izmok igénybevétele.

Egy ún. „lumbál támasz” alkalmazása csökkenti az ülés közben a porckorongokra nehezedő nyomást és a hátizmok feszülését. A vízszinteshez képest a hát 120 fokos és az ülés 14 fokos dőlése a legmegfelelőbb.

Természetesen a legkímélőbb testtartás is fárasztó hosszú távon, ha nem tudjuk megváltoztatni. Éppen ezért a munkaszéknek semmiképpen sem szabad a rajta ülőt egy bizonyos testtartásba kényszerítenie, mert ez előbb-utóbb statikus és kényelmetlen testtartást eredményez. A dinamikus ülés azt jelenti, hogy ülés közben mindig a legkedvezőbb üléspozíciókat lehet választani és elfoglalni, ennek feltétele, hogy a munkaszék háttámlája változtatható dőlésű és megfelelő kialakítású legyen.

A másik feltétel a szék megfelelő párnázata. A test súlyának lehetőleg egyenletesen kell eloszlania az ülésfelületen, és a párnázatnak lehetőség szerint idomulnia kell a testhez. Ezáltal elkerülhető a nyomáshelyek kialakulása és a vérkeringés akadályozása.

Nem szabad elfelejteni, hogy nincs egyetlen kizárólagosan helyes üléstartás sem. Kedvező, ha minél gyakrabban változtatjuk ülőhelyzetünket. Ennek érdekében nem árt, ha a széken ülő váltakozva állítja be a háttámlát, megkeresi a számára éppen legkényelmesebb testtartást.

Helyes testtartás Hogyan rendezzük be irodai környezetünket? Az asztal-szék-lábtartó együttes megtervezésével és kialakításával csökkenthető a folyamatos ülésből adódó terhelés és javíthatók a látás feltételei is. Ennek megteremtéséhez a három eszközt úgy kell egymáshoz igazítani, hogy azok lehetővé tegyék az optimális testtartást:

munkavégzés közben az alkar és törzs kb. 90 fokos szöget zárjon be a széket és az asztalfelületet úgy kell beállítani, hogy a billentyűzet használatánál a felkar függőleges, az alkar és a csukló, amennyire csak lehetséges, vízszintes legyen a szem és a képernyő közötti távolság 40-60 cm legyen és a képernyőt úgy kell elhelyezni, hogy a látásvonal 10-20 fokos szöget zárjon be a vízszintessel az asztallap és a szék ülőlapja között a comb kényelmesen elférjen (ne szoruljon) alátámasztott talpnál a comb vízszintesen feküdjön az ülőfelületen a lábnak legyen elegendő mozgástere a talp teljes felületével nyugodjon a padlón (lábtartón).