Műtétet megelőző vizsgálatok

Miért van szükség laborvizsgálatra műtét előtt?

A műtétet megelőző laborvizsgálatok azért szükségesek, hogy felmérjük a beteg egészségi állapotát és a kockázatokat, aminek tükrében az aneszteziológus meg tudja választani a legalkalmasabb érzéstelenítést a műtét során, valamint segítségével kiszűrhetőek a műtétet esetlegesen megnehezítő tényezők.

Az anesztézia olyan állapot, amikor az érzékelés részben vagy egészben blokkolva van, az idegrendszer nem dolgozza fel a környezetből érkező ingereket. Az érzéstelenítés lehet általános (teljes testre kiterjedő), regionális (egy testrészt érintő), vagy lokális (helyi).

Az általános érzéstelenítést általában altatással illetve bódítással végzik. Történhet inhalációs módszerrel, ahol az altatószereket vivőgázzal juttatják be a páciens szervezetébe, intravénásan, amikor a gyűjtőérbe adagolt gyógyszerekkel érik el a tudat kikapcsolását, valamint a leggyakrabban alkalmazott kombinált módon, ahol a bevezetés intravénásan történik, a majd inhalációval folytatódik.

Regionális érzéstelenítés meggátolja az ingerület eljutását a központi idegrendszerbe, melyet helyi érzéstelenítőkkel végeznek. Ide tartozik többek között a lokális érzéstelenítés, az epidurális anesztézia és a spinális anesztézia.

Mivel ezt az eszmélet- illetve érzékelés vesztett állapotot minden esetben gyógyszerekkel érik el, fontos, hogy az aneszteziológus minden kockázati tényezőt (érzékenység, hiányállapot) ismerjen az anesztéziát megelőzően, amely a műtétet megelőző laborvizsgálat segítségével kimutatható.

Mit foglal magában a műtétet megelőző labor csomag?

A műtéti laborcsomag magában foglalja a legfontosabb laborvizsgálatokat, melyek altatás nélküli és altatásos műtéthez szükségesek. Az alábbi vizsgálatokat tartalmazza:

• vérkép: a vérben lévő alakos elemek, a vörösvértestek, fehérvérsejtek és a vérlemezkék abszolút számának meghatározására végezzük. Ebből következtethet az aneszteziológus többek közt vérszegénységre, vérvesztésre, gyulladásos folyamatokra és véralvadási zavarokra.
• prothrombin: a vizsgálat a véralvadást beindító enzimrendszer működéséről ad információt. Segít kimutatni és diagnosztizálni a vérzési rendellenességeket, valamint ellenőrizhető vele a véralvadásgátló gyógyszerek hatékonysága. Alacsony érték fokozott alvadékonysággal járhat, nagyobb a trombózis és embólia kialakulásának lehetősége. A magasabb érték pedig vérzékenységgel járhat.
• karbamid: az aminosavak lebontási terméke, szintén a veseműködés jelzője. Emelkedett szintje általában a veseműködés elégtelenségét jelzi. Normál értéke 3-7 mmol/l közt van.
• keratinin: az izomanyagcsere végterméke, vérszintje megmutatja a vese működését, ellenőrizhető vele a vese szűrletképző tevékenysége. Normál értéke: 55-103 µm/l.
• általános vizelet és üledék: ez a vizsgálat fertőzés, anyagcsere rendellenesség és vesebetegség felismerésére szolgál.
• vércukor: a vérben levő glükóz szintjének meghatározására szolgál, segítségével felismerhető a cukorbetegség. Magas vércukorszint növeli a műtétek után kialakuló fertőzéses szövődmények veszélyét. Normál érték: 3,6 – 6,0 mmol/l.
• kálium: káliumion mérése fontos információt szolgáltat a szervezet folyadékháztartásáról, hormonális hatásokról, és alkalmazott terápiákról. Magas káliumszint szívritmus zavarokat és légzési problémákat okozhat. Normál értéke 3,5-5 mmol/l közt van.

Milyen további vizsgálatok szükségesek altatás esetén?

Altatásos műtét esetén további vizsgálatok szükségesek, melyek információt biztosítanak az aneszteziológus számára, hogy milyen altatási módot alkalmazzon a műtét során, illetve milyen tényezők befolyásolhatják a műtét menetét.

Az altatásos műtétekhez ajánlott laborcsomag a műtétet megelőző laborcsomag elemei mellett az alábbi vizsgálatokat tartalmazza:

Hogyan készüljek a vizsgálatra?

A vérvételhez éhgyomor szükséges. A vizelet vizsgálathoz aznap reggeli mintára van szükség.

Mi a teendő a laborvizsgálat után?

A leletekkel keresse fel aneszteziológus szakorvosát, aki tájékoztatást ad a műtét előtti további teendőkről.

• vércsoport ellenagyagszűrés: ez a vizsgálat azért szükséges, hogy kiderüljön, a páciens szervezete melyik vércsoport-antigénre termel ellenanyagot (antitestet), vérátömlesztés esetén milyen vért kaphat.
• bilirubin: a vörösvérsejtek hemoglobinjának lebontása során keletkezik a lépben, a májban és bizonyos nyirokcsomókban. Szintje a vörös vértestek fokozott lebomlása, májbetegségek és epeelfolyási akadály esetén emelkedhet. Össz-bilirubin normál értéke: 5 – 17 umol/l (3 – 10 mg/l) között.
• GOT (glutamát-oxálacetát aminotranszferáz): az aminosavak anyagcseréjénél közreműködő enzim. Normál esetben kis mennyiségben van jelen a vérben, májkárosodás esetén azonban értéke megemelkedik. Normál értéke nőknél 18-31 U/l, férfiaknál 18-33 U/l.
• GPT (glutamát-piruvát aminotranszferáz): a májsejtekben termelődő enzim, ami az ott bekövetkezett károsodásokat mutatja. Normál esetben ez is kis mennyiségben van jelen a vérben, károsodás esetén emelkedik. Normál értéke nőknél 7-30 U/l, férfiaknál 10-55 U/l.
• GGT (gamma-glutamil-transzferáz): a máj, a hasnyálmirigy és a vesék által termelt enzim. Értékét a máj és az epeutak vizsgálatánál nézik, a legmegbízhatóbb jelző paraméter. Normál értéke nőknél 8-40 U/l, 9-50 U/l.
• AP (alkaikus foszfatáz): a fehérjék lebontását segítő enzim. Általában máj és csontbetegségek vizsgálatánál ad információt. Magas érték máj vagy csontbetegségre (pl. csontritkulás) utal, alacsonyabb érték oka lehet pajzsmirigy-alulműködés, alultápláltság vagy vérszegénység is. Normál értéke: 20-140 U/l.
• Nátrium: a szérum nátriumion koncentráció mérése fontos információt szolgáltathat a folyadékháztartásról, hormonális hatásokról és az alkalmazott kezelés hatékonyságáról. Normál értéke vénás vérben 137-150 mmol/l.