A csomagban szexuális érintkezéssel terjedő betegségeket mutatunk ki nőgyógyászati mintából, melyek hüvelyi panaszokat és más nőgyógyászati problémákat, valamint kismedencei fájdalmat és akár teherbeesési nehézséget is okozhatnak.

A női szervezet intim területén számos mikroorganizmus (baktérium, gomba) él, ezek alkotják a hüvelyflórát. A tejsavtermelő Lactobacillusok biztosítják a normál hüvelyi baktériumközösség számára a kedvező, a kórokozók számára azonban kedvezőtlen savas (pH 3,8-4,4) közeget.

A hüvelyflóra természetes egyensúlyát számos tényező befolyásolja: életkor, hormonális ciklus, a szexuális élet, tisztálkodási szokások, táplálkozás, dohányzás. Kiegyensúlyozott flóra esetén a hüvely természetes védekező, öntisztító funkcióval rendelkezik és ellenáll a kórokozóknak.

Ha ez az egyensúly felborul, fertőzések alakulhatnak ki, amelyek hüvelyi panaszokkal és más nőgyógyászati problémákkal, kismedencei fájdalommal, teherbeesési nehézséggel járhatnak, ezen túl pedig kihatnak az életminőségre, a szexualitásra.

A normál hüvelyflóra felborulása bakteriális vaginózishoz vezet. Ilyenkor nincsenek a hüvelyváladékban olyan mikroorganizmusok, amelyek egészséges nőknél ne fordulnának elő, mennyiségük azonban és egymáshoz viszonyított arányuk megváltozik.

A bakteriális vaginózisra jellemző, hogy nem minden esetben kísérik gyulladásos tünetek, ellenben egyéb, kellemetlenségek igenis megjelennek, mint például:

• égő, viszkető érzés,
• irritáció, kipirosodott bőr,
• bő, sűrű, kellemetlen szagú szürkésfehér hüvelyváladék,
• gyakori vizelési inger

A hüvelyi ökoszisztéma megváltozása rizikófaktora lehet a szexuális úton terjedő fertőzéseknek egyaránt.

• sarjadzógombák, a Trichomonas vaginalis,
• típusos baktériumok (Gardenerella vaginalis, Peptococcus, Peptostreptococcus, a Bacteroides genus tagjai, Neisseria gonorrhoeae, bélbaktériumok),
• atípusos baktériumok (Chlamydia trachomatis, Mycoplasma hominis, Ureaplasma urealythicum),
• vírusok (humán papillómavírus, Herpes simplex, Herpes zooster).

Ez az egysejtű a nemi szervek hámsejtjeiben szaporodik. Leginkább nemi érintkezéssel terjed, de uszodában, közös WC- vagy törölközőhasználat során is átadható a kór. A fertőzött férfiak gyakran tünetmentesek, a nők kellemetlen szagú, zöldessárga hüvelyfolyást tapasztalhatnak, illetve a szexuális együttlét kapcsán érezhető fájdalmat, vizelési panaszokat okoz.

A fertőzés mindkét nem esetében húgyúti betegségeket, ízületi gyulladást okozhat, kezeletlenül pedig komoly szövődmények léphetnek fel. Nőknél hüvelygyulladást, bakteriális vaginózist és kismedencei gyulladás kísérik. Terhesség és a szülés idején a nőket és a születendő gyermekre nézve is veszélyes kórokozó, amely vetélést, koraszülést, gyermekágyi lázat is előidézhet. Az anya fertőzöttsége tüdőgyulladást, légzési elégtelenséget okozhat az újszülöttben.

A gonorrhoea kórokozója egy baktérium, amely a nemi szervek, a húgycső és a végbél nyálkahártyájának sejtjeit fertőzi meg. Kezdetben tünetszegény, vizelési panaszokat okozhat, később a belső nemi szervekre terjedve meddőséget eredményezhet, ezért nagyon fontos az időben alkalmazott antibiotikus terápia.

Ez a baktérium a fertőzött szervezet sejtjein belül él és szaporodik. Szexuális együttlét során juttatja át a fertőzött fél a partnerének. A méhnyakgyulladás fő okozója, de felszálló fertőzésként tovább terjedve kismedencei gyulladást, a petevezetéket megbetegítve annak elzáródását és meddőséget eredményezhet. Sokszor egyáltalán nem okoz tünetet, ha mégis, akkor gennyes-véres hüvelyfolyás formájában jelenik meg.

A nemi szervek környékén jelentkező megbetegedést leggyakrabban a II-es típusú herpes vírus okozza, azonban mindkét csoport előfordul a nemi szervek környékén is.

Az esetek döntő többségében a fertőződést követően 3-20 napon belül égő, viszkető érzés kíséretében csoportosan elhelyezkedő hólyagok jelennek meg, amik pár nap múlva fájdalmas, hámhiányos vagy fekélyes területekké válnak.

Nőknél leggyakrabban a szeméremtesten fordulhatnak elő, de gyakran a hüvelyre és a méhnyakra is átterjednek. A vizeléskor jelentkező fájdalom a húgycsövet is érintő fertőzésre utalhat. . A tünetek elmúlását követően a vírus az idegdúcokba vándorol, ahol egy életen át fenn marad, így tünetmentesen is tovább adható. Az immunrendszer gyengülése esetén bármikor újra tüneteket okozhat.

Ez a baktérium a szifilisz kórokozója. Leggyakrabban szexuális úton terjed, illetve az anya is átadhatja a magzatnak. A szexuális úton történt fertőződés általában az úgynevezett szifiliszes sánkerrel való közvetlen érintkezés nyomán történik, ami a nemi szerv bőrén vagy nyálkahártyáján kialakult kemény, kiemelkedő, fájdalmatlan fekély.

Lefolyása több szakaszból áll, az első tünetek a fertőződést követően 2-3 héttel jelentkeznek. Egy vagy több fekély jelenik meg a partnerrel érintkező testfelületen, nők esetében hüvelyben. Mivel a fekély fájdalmat nem okoz, sokszor észrevétlen marad. Másodlagosan, a fertőzést követő kb. 6 héttel test szerte vörös kiütések jelentkeznek.

A B csoportú streptococcus (GBS) általában az egészséges nők genitális vagy gyomor-bélrendszeri traktusának akár 35%-ában is előfordul. A GBS-el fertőzött terhes nők születésükkor átadhatják a baktériumokat újszülöttjeiknek. Ez a fertőzés újszülöttkori szepszishez és/vagy agyhártyagyulladáshoz vezethet. Ezért elengedhetetlen a GBS-fertőzések klinikai megjelenésének és kezelésének szűrése és megértése.

Az újszülöttek mellett a GBS invazív fertőzéseket is okozhat legyengült immunrendszerűeknél, például terhes nőknél vagy rosszindulatú daganatos betegségben, cukorbetegségben vagy HIV-fertőzésben szenvedő, immunhiányos felnőtteknél.

H.d., avagy Chancroid a nemi szervek bőrének vagy nyálkahártyájának Haemophilus ducreyi által okozott fertőzése, melyet papulák, fájdalmas fekélyek és a lágyéki nyirokcsomók megnagyobbodása jellemez, ami gennyedéshez vezet. A diagnózis általában klinikai jellegű, mivel a korokozó tenyésztése nehéz. A kezelés makroliddal (azitromicin vagy eritromicin), ceftriaxonnal vagy ciprofloxacinnal történik. A H. ducreyi nem genitális bőrfekélyeket is okozhat gyermekeknél és felnőtteknél.

A Gardnerella vaginalis egy anaerob/fakultatív anaerob baktérium, amely a normál hüvelyflórában él. Normális esetben a hüvelyflórát a Lactobacillus fajok uralják, de amikor az olyan organizmusok, mint a Gardnerella elkezdenek túlszaporodni és domináns fajokká válnak, ez bakteriális vaginózishoz (BV) vezet.

A Gardnerella vaginalis szexuális úton terjed a partnerek között, és biofilmet hozhat létre a hüvely belső felületén, amely elősegíti BV-kialakulását. A BV a kóros, nagy mennyiségű, szúrós szagú hüvelyváladék leggyakoribb oka.  Klinikai következményeként a BV összefüggésbe hozható a koraszüléssel, valamint a humán immundeficiencia vírus (HIV) és más szexuális úton terjedő fertőzések (STI) megszerzésének fokozott kockázatával.

A candidiasis egy nagyon gyakori hüvelyi fertőzés, amelyet a bélben természetes módon jelen lévő élesztőgombák szaporodása okoz. Ezek más testrészekben is jelen lehetnek, például a szájban, a bőrön és a hüvelyben. A candidiasis leggyakoribb okozója a Candida albicans.

A Candida kis mennyiségben általában minden emberben jelen van és nem okoz problémát, de előfordulhat, hogy a Candida elszaporodik, és tünetek jelentkeznek.

A fertőzés akkor alakul ki, amikor a szervezetben hormonális, valamint homeosztázis változások történnek. Szexuális úton terjedhet, de nem tekinthető szexuális úton terjedő fertőzésnek (STI).

A candidiasis tünetei a következők lehetnek nőknél: hüvelyi viszketés, kényelmetlenség vagy irritáció, hüvelyi folyás, a hüvely vagy a szeméremtest bőrpírja és/vagy duzzanat, csípő vagy égő érzés vizelés közben.

A méhszáj felszínéről, hüvelyfalról, valamint a nyakcsatorna kezdeti szakaszáról a nőgyógyász szakorvos a sejtvételi eszköz (citológiai mintavevő kefe) segítségével váladék mintát (kenetet) vesz, melyet egy tárgylemezre visz fel.

Fontos, hogy a teszt elvégeztetése előtt ellenjavallott mindenféle gyógykészítmény használata a nemiszervek környékén (kenőcsök, ecsetelők), antibiotikumok, gombaölők szedése, mivel ezek torzíthatják a vizsgálat eredményét.

A szűrés a menstruáció alatt nem végezhető el, valamint kerülendő a házas élet gyakorlása is a vizsgálatot megelőző három napban.

A vizsgálatot követő 5. munkanapon.

A mintavétel díja a laborvizsgálat árán felül fizetendő: 14 000 Ft

Nőgyógyászati szakvizsgálat keretében levett mintából végzett vizsgálat esetén külön mintavételi díjat nem számítunk fel.

Budapesti és vidéki klinikáink szakrendelési árlistáját ide kattintva tekintheti meg.