ALP (alkalikus foszfatáz)

Az alkalikus foszfatáz a fehérjék lebontását és a sejtek anyagcsere folyamatait elősegítő enzim. Az emberi test minden egyes szövetében megtalálható, nagyobb mennyiségben azonban a belekben, a májban, a csontokban és a vesében, várandós nők esetében pedig a méhlepényben is jelen van.

A vérben kimutatható alkalikus foszfatáz leggyakrabban máj és vázrendszer eredetű, elsősorban e szervek működéséről ad információt.

Mit mutat a vizsgálat?

A vizsgálat segítségével meghatározható a szervezetben az alkalikus foszfatáz enzim aktivitása. Más laborvizsgálati tételekkel együtt alkalmazva pontosan megállapítható, hogy a test mely szervében emelkedett vagy csökkent a koncentrációja, elősegítve ezzel a pontosabb diagnózist.

Milyen esetben javasolt a vizsgálat elvégzése?

Laboratóriumi rutinvizsgálat részét képezi, azonban az orvos kérheti, ha valamilyen máj- vagy epebetegség, vagy csontrendellenesség gyanúja áll fenn.

Milyen mintára van szükség a vizsgálathoz?

A vizsgálathoz vénából vett vérmintára van szükség.

A vizsgálatot javasolt éhgyomorral végezni, mert bizonyos ételek megemelhetik az ALP szintet, de nem szükségszerű a vizsgálathoz.

Mire utalhat az eredmény?

Fontos kiemelni, hogy diagnózist csak több érték együttes vizsgálatával lehet felállítani, legyen szó komplett májfunkciós vizsgálatról vagy csontanyagcsere vizsgálatról.

Magas ALP általában a máj, vagy a vázrendszer károsodására utal. Ha az egyidejűleg végzett májtesztek, mint a bilirubin, a GOT vagy a GPT, szintén emelkedett értéket mutat, akkor az ALP a májból származik. Ha a foszfát és kalcium szint kóros, akkor az ALP csont eredetű.

Elsődlegesen az emelkedett alkalikus foszfatáz érték bír klinikai értelemben nagyobb jelentőséggel, melyet az alábbi betegségek válthatnak ki:

• Májtumor
• Májzsugor (alkohol okozta májkárosodás)
• Májgyulladás (hepatitis)
• Csontritkulás (osteoporosis)
• Epekő, epeúti pangás

Valamint terhesség esetén is gyakori az ALP aktivitás emelkedése.

Csökkent értéke mögött az alábbi rendellenességek húzódhatnak meg:

• pajzsmirigy alulműködés
• vérszegénység
• bizonyos vitamin- és ásványi anyagok hiánya: folsav, C-vitamin, D-vitamin, B6-vitamin, foszfát, cink)

Mi a teendő a vizsgálat után?

A vizsgálattal önmagában nem diagnosztizálható egy betegség sem, a kapott lelettel minden esetben keressen fel belgyógyász vagy hematológus szakorvost a pontos diagnózis és a szükséges terápia meghatározása érdekében.