Non-HDL koleszterin

A non-HDL koleszterin (non-high density lipoprotein), vagy más néven nem nagy sűrűségű lipoprotein, a koleszterinállomány azon mennyiségét jelenti, ami a HDL-koleszterin kivételével a többi lipoproteinből áll. A non-HDL koleszterinszintet úgy lehet kiszámítani, hogy a teljes koleszterinszintből kivonjuk a HDL-koleszterin mennyiségét.

A lipoproteinek feladata a koleszterin szállítása és anyagcseréje. Az LDL-koleszterint (alacsony sűrűségű lipoprotein) „rossz” koleszterinnek is szokták hívni, ugyanis a felesleges koleszterint nem szállítja el az érfalakról, hanem épp ellenkezőleg, lerakódásokat (plakkokat) képez. Ezáltal az LDL-koleszterin hozzájárul a szívbetegségek és az érelmeszesedés kockázatának kialakulásához.

AZ LDL-koleszterinnel ellentétben a HDL-koleszterin (nagy sűrűségű lipoprotein) a sejtekből a máj irányába szállítja a koleszterint, eltávolítva a felesleget, valamint az érfalon és az érfalban található koleszterinlerakódásokat is. Ezáltal a HDL-koleszterin hozzájárul az érfalak tisztításához, illetve védi is a szervezetünket az érelmeszesedéstől, ezért „jó” koleszterinnek is szokták nevezni.

Mit mutat a vizsgálat?

A vizsgálat megmutatja a vér non-HDL koleszterinszintjét.

Milyen esetben javasolt a vizsgálat elvégzése?

Az orvos elrendelheti a vizsgálatot a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatának felméréséhez, kezelés nyomon követésére, illetve, ha a betegnek magas a triglicerid és/vagy koleszterinszintje.

Milyen mintára van szükség a vizsgálathoz?

A vizsgálathoz vénából vett vérmintára van szükség.

Mire utalhat az eredmény?

Magas non-HDL koleszterinszint esetén nagyobb a szív-és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata, mint például érelmeszesedés vagy érszűkület.

Mi a teendő a vizsgálat után?

A vizsgálattal önmagában nem diagnosztizálható egy betegség sem, a kapott lelettel minden esetben keressen fel belgyógyász vagy hematológus szakorvost a pontos diagnózis és a szükséges terápia meghatározása érdekében.