Neurológia

Milyen tünetekkel forduljunk neurológushoz?

Neurológiai kórképek esetén rendkívül változatos panaszok jelentkezhetnek, az idegrendszer károsodása ugyanis más betegség szövődményeként is kialakulhat. Az alábbi tünetek jelentkezése esetén keressen fel ideggyógyász szakorvost:

• hosszú ideje fennálló, rendkívül erős, vagy gyakran jelentkező fejfájás
• szédülés
• egyensúly- és mozgáskoordinációs zavar
• végtagzsibbadás
• gyengeség
• beszédzavar
• látászavar
• vegetatív zavarok (remegés, szívdobogás érzés, emésztőrendszeri panaszok)
• görcsök
• eszméletvesztés
• a gondolkodás zavara
• memória zavarok

Milyen betegségeket kezel a neurológus?

A neurológus szakorvos a központi és környéki idegrendszert, valamint az agyi keringést érintő gyulladásos, fertőzéses, immunológiai, illetve degeneratív betegségek, valamint az idegek sérülésből adódó elváltozások kezelésével foglalkozik.

• Fejfájások: a rohamokban jelentkező, általában féloldali fájdalmat okozó migrén, az abroncsszerű, szorító fájdalommal járó tenziós, valamint a szem környékén fellépő éles, szúró fájdalommal járó cluster fejfájás.
• Neuropátiás fájdalmak: zsibbadó, bizsergő, szúró, áramütésszerű érzés, vagy a hideggel/meleggel szembeni túlzott érzékenység, mely többnyire az idegrendszer károsodása nyomán a végtagokban jelentkezik.
• Gerincvelői elváltozások: porckorong összenyomódása, idegrendszeri érintettséggel járó porckorongsérv, gerincvelő keringési zavara, mely tartós fájdalommal jár.
• Sclerosis multiplex: autoimmun betegség, melynek során a szervezet antitesteket termel az agy és gerincvelői idegeket körülvevő myelinhüvely ellen, ami ennek következtében gyulladásba kerül és az idegek károsodását okozza. Ez a hegesedés idővel megakadályozza az izmok koordinálását és az izomerőért és az érzékelésért felelős idegek ingerület továbbítását.

• Agyi keringési zavarok: az agyi véráramlás korlátozottsága miatt alakul ki. Okozhatja hirtelen fellépő vérzéses stroke (agyvérzés), ahol a megrepedt érből kiáramló vér nyomja az agyat és az ér által ellátott terület nem kap megfelelő vérellátást. Hátterében állhat továbbá vértelen stroke (ischémiás stroke) is, amit vérrög okoz.
• Epilepszia: az agy működési zavara, melynek során elektromos túlműködés (kisülés) jelentkezik, ami izomgörcs, tudatzavar formájában jelentkezik. Nem minden esetben jár görcsös rohammal, a kis rohamból a külső megfigyelő sokszor semmit nem vesz észre.
• Mozgászavarok: remegés (tremor), hirtelen fellépő, akaratlan mozgás (tikkelés), izomtónus csökkenés (disztónia), koordinációs zavarok mind idegrendszeri problémára utalhatnak.
• Alzheimer-kór: az agy idegsejtjeinek károsodásával járó neurodegeneratív betegség, mely a megismerési funkciók és a gondolkodás beszűkülésével, demenciával, illetve szellemi leépüléssel jár. A betegség lefolyása gyógyszeres kezeléssel lassítható.
• Parkinson kór: mozgászavart okozó neurodegeneratív betegség, az izomműködést befolyásoló idegsejtek ingerületátvivő képességét rontja. A betegség jellegzetes, végtagremegéssel, ízületi merevséggel és lelassult mozgással járó tüneteket okoz.

Neurológiai vizsgálat menete

A neurológiai szakrendelés keretében a szakorvos először kikérdezi a pácienst jelenlegi tüneteiről, korábbi betegségeiről, a családban előfordult megbetegedésekről, majd áttekinti a korábbi leleteket, ami alapján felállítja a kórelőzményt. Ezt követően állapotfelmérő vizsgálatokat végez.

A neurológus egyszerű kérdésekkel ellenőrzi a páciens mentális állapotát és beszédkészségét, minimális aktivitást igénylő feladatokkal pedig a mozgás koordinációját, a járást, az egyensúlyt, az izomerőt, illetve a látást, és más érzékelési funkciókat. Végül reflex kalapács segítségével ellenőrzi a reflexeket is. Ezek segítségével megállapítható, hogy idegrendszeri eredetű-e a panasz és milyen további vizsgálatok szükségesek a diagnózis felállításához.

A neurológus szakorvos a panasz okának feltárásához leggyakrabban modern képalkotó vizsgálatokat (koponya MR, gerinc MR, koponya CT, gerinc CT, röntgen), illetve különböző elektrofiziológiai vizsgálatokat rendelhet el, melyekkel vizsgálható az agy (elektroenkefalográfia, EEG), a környéki idegek (elektroneurográfia, ENG), valamint az izomzat (elektromiográfia, EMG) elektromos működése. Mivel bizonyos betegségek genetikai halmozódást mutatnak, ezért laboratóriumi vizsgálatra is sor kerülhet.