Angiológia

Mit jelent az angiológia?

Az angiológia szó a görög „angio”, ér és a „logos”, tudást jelentő szavakból ered és az orvostudománynak ez a szakterülete az erek (artériák, vénák) valamint nyirokerek betegségeit kezeli. A testnek valamennyi szövetét két keringési rendszer hálózza be, az egyikben vér, a másikban pedig nyirok kering. A nyirokrendszer a vérrendszertől egész kiterjedésében független, végső kivezető törzsökei azonban belenyílnak a vénákba, s így a nyirok végül is a véráramhoz keveredik.

Mivel foglakozik az angiológus?

Szervezetünk egészét behálózzák az erek, azonban az angiológia tudománya és az angiológus szakorvosok a szíven- és az agyi ereken kívüli erek eltéréseivel foglalkoznak, a szívvel és annak érrendszerével a kardiológusok, az agy érbetegségeivel pedig az ideggyógyászok.

Az angiológus nem végez sebészeti beavatkozást, annak elvégzése az érsebész feladata. Feladata az erekkel kapcsolatos betegségek diagnózisa, gyógyszeres kezelése, javaslatot ad bizonyos életmódbeli változtatásokra, figyelemmel kíséri a beteg állapotát. Ha műtétre van szükség, az angiológus végzi a beteg utógondozását. Fontos szerepe van a megelőzésben, a zűrővizsgálatok elvégzésével.

Milyen tünetei vannak az angiológiai betegségeknek?

Hazánkban az érbetegségek száma – artériás, vénás és nyirok – egyaránt – más országokéhoz hasonlóan a civilizációs ártalmak fokozódásával növekszik. Mind az artériás, mind a vénás megbetegedés népbetegségnek tekinthető. Az angiológiai megbetegedések a lakosság közel 10%-át érintik.

• bizonytalan alsó végtagi fájdalom, amely jellegzetes esetben terheléskor jelentkezik,
• éjszakai lábikragörcsök,
• alsó végtagok bedagadása, duzzanata,
• lábszárfekély,
• hideg láb,
• bizonytalan láb-, és kézzsibbadás,
• ujjak hirtelen elszíneződése

Milyen betegségek sorolhatók az angiológia tudománykörébe?

Az artériák (vivőerek) betegségei

• Perifériás artériás érszűkület
• Végtag artéria akut elzáródása (sürgősségi eset)
• Vascularis encephalopathia (agyi artériák szűkülete és infarktusa)
• A belső szervek artériáinak elzáródása
• Raynaud-szindróma (kéz artériának szűkülete, autoimmun betegség)

A vénák (gyűjtőerek) betegségei

• Varicositas (visszeresség)
• Thrombophlebitis (felületes vénagyulladás)
• Méyvénás trombózis, DVT
• Paget-Schroetter szindróma (nyaki, ill. kulcscsonti véna trombózisa)
• Antifoszfolipid-szindróma (véralvadási zavar, főként terhesség idején mindkét értípusban, autoimmun eredetű)
• Trombózis profilaxis, megelőzés (minden, ami a műtétek utáni gyógyszeres kezelésre vonatkozik vérrögképződés gátlására, és a mobilizálás is)
• Krónikus vénás elégtelenség (vénás pangás, álló helyzetben vénás hipertónia, bőrelváltozások)
• Embóliák (az érrendszerben tovasodródó részecskék, főként vérrögök) okozta betegségcsoport, legfontosabb a tüdőembólia)

A nyirokerek betegségei

• Limfangitisz (nyirokér-gyulladás, főként a végtagokon)
• Erysipelas (orbánc, a bőr és bőralatti szövetek gyulladása, Streptococcus fertőzés, nyirokutakon terjed)
• Limfödéma, nyiroködéma (a nyirokerek beszűkült kapacitása miatt kialakuló szöveti duzzanat nyirokpangással, a végtagok megvastagodásával).

Hogyan néz ki az angiológiai vizsgálat?

A részletes kórelőzmény felvételét követően az angiológiai szakrendelés alkalmával sor kerül egy fizikális vizsgálatra, amikor a végtagok pulzustapintása kap fő szerepet.

Ezen felül pedig az ultrahang vizsgálat segítségével kideríthetjük, hogy van-e szűkület a láb artériáin, és az azokban lévő áramlást is ellenőrizni tudjuk. A vénákat ugyancsak ultrahanggal vizsgáljuk, ebben az esetben a vénák falának vastagságát és az azokban található billentyűket is meg tudjuk nézni.