ACE I/D (Angiotenzin-konvertáló enzim inzerciós/deléciós polimorfizmus) vizsgálat

Tudományos háttér

A renin–angiotenzin–aldoszteron rendszer (RAAS) a szervezet egyik legfontosabb hormonális szabályozórendszere, amely meghatározó szerepet játszik a vérnyomás, a keringő vértérfogat, az erek simaizomtónusának, valamint a folyadék- és elektrolit-háztartás szabályozásában. A rendszer működése során egymást követő enzimatikus folyamatok révén olyan biológiailag aktív molekulák képződnek, amelyek közvetlenül befolyásolják a szív- és érrendszer működését.

A RAAS fő alkotóelemei közé tartozik a renin, a prorenin, az angiotenzinogén (AGT), az angiotenzin I, az angiotenzin II, valamint az angiotenzin-konvertáló enzim (ACE). Az enzimatikus kaszkád első lépésében a renin az angiotenzinogént angiotenzin I-é alakítja, majd az ACE enzim ezt angiotenzin II-vé alakítja. Az angiotenzin II a rendszer legfontosabb effektor molekulája, amely elsősorban az AGTR1 receptorhoz kötődve fejti ki hatását.

Az angiotenzin II számos élettani folyamatot szabályoz, többek között érszűkületet idéz elő, fokozza az aldoszteron és a vazopresszin termelődését, szabályozza a vesék nátrium-visszaszívását, valamint befolyásolja a szimpatikus idegrendszer működését és a szív teljesítményét. Ennek következtében a RAAS működésének genetikai eltérései jelentős hatással lehetnek a szív- és érrendszeri betegségek kialakulására.

A rendszer hatása azonban nem korlátozódik a keringés szabályozására. Számos kutatás igazolta, hogy a RAAS szerepet játszik a sejtek proliferációjában, az apoptózisban, a gyulladásos folyamatok szabályozásában és az angiogenezisben is, ezért működését daganatos betegségek és más kórállapotok kialakulásával is összefüggésbe hozták.

Klinikai jelentőség

Az ACE I/D polimorfizmus az angiotenzin-konvertáló enzimet kódoló gén egyik legismertebb genetikai variánsa. Ez egy úgynevezett inzerciós/deléciós (I/D) polimorfizmus, amely a gén 16. intronjában található 289 bázispár hosszúságú Alu ismétlődő szakasz jelenlétét (I allél) vagy hiányát (D allél) jelenti.

A D allél fokozott ACE-génexpresszióval és magasabb ACE-szérumszinttel járhat. Az enzim szintjének emelkedése már heterozigóta (I/D) genotípus esetén is megfigyelhető, míg a legmagasabb ACE-aktivitás a DD homozigóta egyénekben mérhető, ahol az enzim szintje akár kétszerese is lehet az II genotípussal rendelkező személyekéhez képest.

A D allél jelenlétét számos kutatás összefüggésbe hozta különböző szív- és érrendszeri betegségek fokozott kockázatával, többek között:

• hipertóniával;
• koszorúér-betegséggel;
• miokardiális infarktussal;
• bal kamrai hipertrófiával;
• egyes vesebetegségekkel;
• valamint bizonyos neurodegeneratív kórképekkel.

Egyes vizsgálatok arra is utalnak, hogy az MTHFR A1298C variáns egyidejű jelenléte tovább növelheti egyes szív- és érrendszeri kockázatokat. Emellett metaanalízisek szignifikáns összefüggést mutattak ki az ACE I/D polimorfizmus és a visszatérő terhességvesztés között, különösen a DD és ID genotípusú nők esetében.

Az ACE I/D polimorfizmus kockázati tényezőnek tekinthető, nem pedig önálló diagnózisnak. Klinikai jelentősége a beteg egyéb genetikai, laboratóriumi és klinikai jellemzőivel együtt értékelhető.

A vizsgálat célja

A vizsgálat célja az ACE gén inzerciós/deléciós (I/D) polimorfizmusának kimutatása perifériás vérből izolált humán genomi DNS-ből Real-Time PCR technológiával.

A teszt támogathatja a klinikusokat a betegek genetikai hátterének értékelésében olyan esetekben, amikor emelkedett ACE-szérumszint, ACE-gátló kezelésre adott eltérő válasz, miokardiális infarktus, bal kamrai hipertrófia vagy a renin–angiotenzin–aldoszteron rendszer működésével összefüggő genetikai kockázati tényezők vizsgálata indokolt.

A vizsgálat eredménye önmagában nem képezi terápiás döntések alapját, hanem a beteg teljes klinikai képének, laboratóriumi eredményeinek és egyéb kockázati tényezőinek figyelembevételével értékelendő. Ez lehetővé teszi a genetikai háttér pontosabb megismerését, és hozzájárulhat a személyre szabott klinikai értékeléshez.

A vizsgálat elvégzéséhez genetikai beleegyező nyilatkozat szükséges.

Milyen mintára van szükség a vizsgálathoz?

A vizsgálathoz vénából vett vérmintára van szükség.

Hogyan készüljek fel a vizsgálatra?

A vérvétel semmilyen előkészítést nem igényel, nem szükséges éhgyomori minta.

Mi a teendő pozitív eredmény esetén?

Szakorvos felkeresése javasolt.