Meddőségi laborcsomagok

Meddőség immunológiai hátterének laboratóriumi vizsgálata

A női meddőség kivizsgálása laboratóriumi szempontból (is) bonyolult és összetett feladat. Vizsgálni kell, a petefészek működését, van-e petesejt érés, milyen a petesejt minősége, a megtermékenyült petesejt be tud-e ágyazódni a méhben, az anyai immunvédekezés engedi-e, biztosítja-e az embrió fejlődését.

A női meddőség problémái köré 4 laboratóriumi csomagot állítottunk össze, melyeket a kívánt terhesség elmaradása esetén, ismétlődő korai (1. trimeszteri) vetélések előfordulásakor ajánlunk, illetve ha az asszisztált reprodukciós beavatkozás vagy lombik program sikertelenül zárult.

A csomagok a meddőséggel összefüggésbe hozható hormon, véralvadási és immunológiai vizsgálatokat tartalmaznak.

Mi a meddőség?

Meddőségről akkor beszélünk, ha fogamzásgátlást nem alkalmazva, rendszeres házas élet mellett sem történik meg a teherbeesés egy év alatt. A párok körülbelül 15-20 százaléka tekinthető meddőnek, orvosi segítséggel azonban jelentős mértékben javítható ez az arány.

A meddőség hormonális okai

A női meddőség egyik nagy csoportjába a hormonális problémák tartoznak. A probléma jellege abból adódik, hogy a peteérés nem megy végbe, így a megtermékenyülés sem lehetséges. Illetve ha a női ciklus nem megfelelő, nincs peteérés, vagy ha a ciklus második felében nem tud beágyazódni a megtermékenyült petesejt. Az eltérések érinthetik a hipotalamus, az agyalapi mirigy, a pajzsmirigy, a petefészkek, valamint a mellékvesekéreg működését.

Peteérési rendellenességek

Az agy ovulációt szabályozó területének rendellenes működése. Eredményeképpen alacsony a luteinizáló hormon (LH) és a follikulus stimuláló hormon (FSH) szint. A hormonális rendszer nagyon kisfokú eltérése is befolyásolja az ovulációt. A hipotalamus-hipofízis rendszer rendellenes működését okozhatja sérülés, daganatos megbetegedés, túlzott testedzés, hormonális és immunilógiai eltérések valamint éhezés is.

Prolactin szint emelkedés (hiperprolaktinémia)

A prolactin hormon serkenti az anyatej termelődését. Ha nem áll fenn terhesség vagy szoptatás, a magas prolactin szint befolyásolja az ovulációt. Egyfelől a hipofízis daganatos megbetegedését jelezheti a prolactin szint megemelkedése, másfelől bizonyos gyógyszerek és stressz helyzetek is emelkedést okozhatnak. A terhességtől, illetve szoptatástól függetlenül megjelenő tejtermelés jelezheti a magas prolactin szintet.

Policisztás ovarium szindróma kialakulás (PCOS)

A policisztás ovárium szindrómában a szervezet túl sok petesejtet és androgén hormont termel, befolyásolva az ovulációt. Ez esetben a tüszők nem érnek meg, hanem folyadékkal megtelve cisztává alakulnak. A menstruációs ciklus felborul, így a tüszőrepedés ritkán következik be. A hormonális egyensúly helyreállítása után a fogamzó képesség visszaállhat. Petefészek ciszták előfordulhatnak kisebb számban is, ezek egy része azonban magától felszívódik. Egyéb esetekben leszívással, vagy laparoszkópos műtéttel eltávolíthatók.

A peteérés elmaradása mellett sok esetben a cukor- és zsíranyagcsere zavara is fennáll, a betegek nemegyszer túlsúlyosak. A betegség azonban hormonkezeléssel vagy sebészi úton jó eredményekkel kezelhető.

Korai menopauza

Normál esetben a menstruáció elmaradása 45-55 év között következik be. Abban az esetben, ha a petefészek korán kimerül, a menopauza 40 éves kor előtt is bekövetkezhet. Bár a háttérben álló okot gyakran nem ismerik, bizonyos kórképeket kapcsolatba hoztak már a korai menopauzával, ide értve a különböző immunbetegségeket, sugár- vagy kemoterápiás kezelést, és a dohányzást.

Női meddőség - hormonvizsgálati csomag

A női meddőséggel kapcsolatos hormonvizsgálatok csomag a teherbeeséshez szükséges hormonális hátteret vizsgálja a ciklus 3. és 21.napján.

• TSH
• Inzulin rezisztencia
• Női ciklus függő hormonok (AMH, FSH, LH, tesztoszteron, prolaktin, ösztradiol, progeszteron). A mintavétel a ciklus 3. napján, valamint a progeszteron vizsgálata esetében a ciklus 21. napján történik.

A meddőség szervi eredetű okai

A női meddőség másik nagy csoportjába olyan betegségek tartoznak, amelyek mechanikus úton teszik lehetetlenné a megtermékenyülést vagy a beágyazódást. Ide sorolhatók a hüvely, a méh és a petevezeték veleszületett eltérései (a szervek elégtelen kifejlődése vagy az alaki deformitások), amelyek többnyire műtéti úton kezelhetők.

A petevezetékek károsodása vagy elzáródása

A petevezetékek károsodását elsősorban gyulladásos megbetegedés eredményezi (salpingitis). A legtöbb eset hátterében szexuális úton terjedő betegség, például a Chlamydia fertőzés áll.

Azonban sok Chlamydia fertőzésen átesett pozitív páciens minden további nélkül teherbe tud esni. A petevezeték gyulladása gyakran észrevétlen marad, de gyakran fájdalommal és lázzal járhat.

A petevezeték károsodása jelentősen akadályt képezhet a fogantatás szempontjából, mivel a megtermékenyített petesejt nem tud azon keresztül eljutni a méhbe. Valamint a gyulladás kialakulásával megnő a méhen kívüli terhesség kockázata is.

Endometriózis

Endometriózisról beszélünk, ha a méhszövet a méhen kívül beágyazódik, és növekedésnek indul, befolyásolva a petefészkek, a méh és a petevezeték működését. Ezek a beágyazódott szövetek rendesen reagálnak a hormonális ciklusra, növekednek, majd minden hónapban nyálkahártyájuk vérzés kíséretében lelökődik, párhuzamosan a méh nyálkahártyájával. Ez a folyamat hegesedéshez, gyulladáshoz vezethet. Nagyon gyakran kismedencei fájdalom és meddőség is kialakul. Hormonterápiával és műtéttel az endometriózis orvosolható. A méh jóindulatú anatómiai rendellenességei, mint például a mióma vagy a polipok az embrió megtapadását és kihordását megnehezítik, műtéttel azonban eltávolíthatóak.

Jóindulatú méhüregi fibroidok

A fibroidok a méh falában kialakuló jóindulatú daganatok, amelyek nagyon gyakran alakulnak ki 30 éves kor felett. Időnként meddőséget okozhatnak a petevezetékek elzárásával.

Kismedencei összenövések

Kismedencei összenövésnek valamilyen nagy mennyiségű hegszövetet nevezünk, amely a kismedencei szervek körül alakul ki. Elsődlegesen kismedencei gyulladás, vakbélgyulladás, hasüregi vagy kismedencei műtét után fordulnak elő. Ezek a hegek összenövéseket eredményeznek a szervek falai között.

A meddőséget kiváltó egyéb tényezők

Meddőségi véralvadási zavarok vizsgálata

A meddőséget okozó véralvadási zavarok csomag azokat a véralvadási eltéréseket vizsgálja, melyek beágyazódási zavarokat és korai vetéléseket okozhatnak.

• Antithrombin III
• APC-Rezisztencia
• II.faktor Prothrombin mutáció
• Lupus antikoaguláns
• Protein C és Protein S
• Homocystein
• Anti-foszfolipid

Véralvadási zavarok

A vizsgálatok a véralvadás örökletes és szerzett eltéréseit vizsgálják. Ahhoz, hogy a megtermékenyült petesejt beágyazódjon a méh nyálkahártyájába és a placenta kialakuljon, és jól működjön, valamint a magzat fejlődése megfelelő legyen a vizsgált faktorok normál mennyisége és funkciója szükséges.

Immunológiai problémák

A hüvelyváladék normál esetben védi a méhet a különböző bakteriális és gombás fertőzésektől, időnként azonban a spermiumok bejutását is megakadályozza, vagy egyenesen elpusztítja őket. Immunológiai ok lehet a pár férfi és női tagjának összeférhetetlensége (alloimmun ok). Meddőséget okozhat a nő autoimmun betegsége nélkül is  a  megtermékenyülést, beágyazódást, magzati fejlődést akadályozó autoantitestek jelenléte.

Krónikus betegségek

Nemcsak az ivarszervek, de testünk egyéb betegségei is nehezíthetik a gyermekvállalást. Ha egy nőnek a kórtörténetében előfordul epilepszia, cukorbetegség, magas vérnyomás, máj– vagy vese-rendellenesség, szív- és érrendszeri megbetegedés, ízületi gyulladás akkor a teherbe esés nehezített. Ez esetben a terhesség során a fennálló betegség folyamatos monitorozást igényel.

Egyéb megbetegedések

A késői ivaréréssel járó, illetve a menstruáció elmaradását okozó betegségek, pl. a Cushing kór, Addison kór, diabetes, vitaminhiányok, vashiány, fertőzések, a HIV/AIDS betegség szintén befolyásolhatják a nők fogamzó képességét. A lisztérzékenység következtében fellépő hiánybetegségek szintén nehezítik a teherbe esést.

Pajzsmirigy problémák

A pajzsmirigy betegségei (akár alul-, akár túlműködése) felboríthatja a menstruációs ciklust, amely nehezítheti a teherbe esést, akár meddőséghez is vezethet.

Daganat és daganatellenes kezelések

Egyes daganatok, például a női húgyivarszervi daganatok, gyakran súlyos meddőséget okoznak. Mind a sugár-, mind a kemoterápia befolyásolhatja a nők szaporodási képességét. A kemoterápia azonban a nők és a férfiak esetében is károsíthatja a szaporodást és a termékenységet.

Gyógyszerek

Bizonyos gyógyszerek hosszabb távú szedése eredményeképp meddőség alakulhat ki. Az esetek többségében a meddőség a gyógyszer abbahagyásával rendeződik.

Kor

Idővel a méh izomzata öregedik, a petefészkek hormonérzékenysége csökken és a magzati rendellenességek száma nő, így a gyermekvállalás egyre nehezebbé válik. Az életkor előrehaladtával az ivarsejtek között is nő a genetikailag károsodott sejtek aránya,

• így 30 év fölött a vetéléssel végződő terhességek száma nő,
• 40-45 éves korra már eléri a 30-35%-ot.

Emellett a veleszületett magzati rendellenességek száma is nő, mint például a Down szindróma.

Életmód

Mivel a petesejt érése 85 + 14 napig tart (körülbelül 14 nap az ovuláció előtti időszak az adott ciklusban), a gyermekvállalás előtti közel 3 hónap igen fontos az egészséges petesejt kialakulása szempontjából. Ez idő alatt megfelelő életmóddal a nő sokat tehet termékenységének javulása érdekében.

Meddőség immunológiai vizsgálata

• anti foszfolipid
• anti TPO
• anti-TG
• ANA (Hep-2)
• ds-DNA
• szöveti transzglutamináz

Celluláris immunstatus, NK sejtarány és NK funkció laborvizsgálat

Az NK sejtek (NK=natural killer cells), az úgynevezett természetes ölő sejtek, melyek a daganatok kialakulásának megakadályozásában játszanak elengedhetetlenül fontos szerepet. Az ölő sejtek  képesek a tumorsejtek elpusztítására.

Amennyiben a várandós édesanya esetében az NK sejtarány a szervezetben emelkedett, illetve fokozott NK funkcióról beszélhetünk, az kifejezetten káros lehet a magzatra nézve, vetélést, illetve a továbbiakban ismétlődő vetéléseket, valamint beágyazódási zavarokat okozhat.

Mi a vizsgálat célja?

A vizsgálat a meddőség és a vetélés okainak felderítését segíti elő.

Milyen esetben javasolt a vizsgálat elvégzése?

A vizsgálat elvégzése azon páciensek számára ajánlott, akik már több alkalommal is elvetéltek, látszólag minden előzmény illetve ok nélkül. Amennyiben nincs szó meddőségi problémáról, de a páciens kórelőzményében szerepel daganatos megbetegedés, autoimmun betegség, vagy krónikus gyulladás, szintén javasolt elvégeztetni a cellularis immunstatus és NK funkció vizsgálatot.

Mire utalhat az eredmény?

Az emelkedett NK szint utalhat arra, hogy a vetélés, illetve a sikertelen terhesség hátterében a szervezetben az ölő sejtek magas koncentrációja, valamint megnövekedett funkciója áll.

Mi a teendő a vizsgálatot követően?

Mivel a vizsgálat meddőségi kivizsgálás miatt indokolt, akkor a vérvétel időpontját mindig egyeztesse nőgyógyászával. Így a vizsgálat önmagában nem elég a pontos diagnózis felállításához ezért kérjük, az eredménnyel keresse fel kezelőorvosát.

A meddőségi laborvizsgálatok eredménye önmagában még nem elegendő a pontos diagnózis felállításához. A további vizsgálatokat és kezeléseket tekintve tapasztalt nőgyógyász és urulógus szakorvosaink készséggel állnak rendelkezésére.

Hogyan készüljek a meddőségi laborvizsgálatokra?

A meddőségi vizsgálat elvégzéséhez nem szükséges éhgyomor.