app_localeMedicare honlap
Nyelvválasztás megjegyzése.
1 év
first-party
Csontsűrűség mérés, ODM
A csontsűrűség mérés vizsgálat (oszteodenzitometria, röviden ODM) a csontok ásványianyag-tartalmának mérésére szolgál.
A vizsgálat elvégzése akkor javasolt, ha csontritkulás gyanúja merül fel, illetve az alkalmazott terápia hatékonyságát szeretnénk nyomon követni.
Mit kell tudni a csontok felépítéséről?
Az emberi test csontváza 206 változatos formájú és nagyságú csontból áll, ami testünk súlyának nagyjából 20%-át teszi ki. A csontokat csontszövet építi fel, melynek 40%-a víz, a fennmaradó 60%-ot pedig szilárd alkotórészek adják. Ezek aránya 60-70%-ban szervetlen (kalcium, magnézium, alkáli sók stb.) állomány és 30-40%-ban szerves (osteokollagén rostok, osteocalcin) alkotórész. A szerves alkotórészek biztosítják a csontok rugalmasságát, a szervetlenek pedig azok merevségét, ellenállóságát. Emiatt a legellenállóbb szövettípus a szervezetben.
A csontszövetben található sejttípusok közt megkülönböztetünk csontképző (osteoblast), csont (osteocyta) és csontfaló (osteoclast) sejteket.
A csontok képződése már az embrionális szakaszban elindul, először a szerves, majd a szervetlen állomány alakul ki. Gyermekkorban a csontképző sejtek építik a csontszövetet, melyben a szivacsos állomány szerkezete az élet során a terhelésnek megfelelően újra és újra átrendeződhet. Ebben a csontfaló sejteknek is nélkülözhetetlen szerepe van. A csontok végleges állományukat 25-30 éves korra érik el. A felnőtt ember szervezetében a két sejttípus aktivitása egyensúlyban van, azaz a csonttömeg változatlan. A maximális csonttömeg elérése után megkezdődik a csökkenés, a csontfaló sejtek elkezdik pusztítani a csontállományt, ami által fokozatosan csökken a csonttömeg.
Mi a csontritkulás?
A csontritkulás egy olyan anyagcsere betegség, amelyben a csontokat építő és bontó szakasz közötti összhang felbomlik és ennek következtében csontképződés lelassul, leépülése fokozódik, ezért a csontozat mennyisége csökken, az összetétele pedig romlik. A csontokat felépítő csontgerendák vastagsága lecsökken és a gerendák közötti távolság megnő.
A betegség a változókori hormonszint változás miatt nőknél jóval gyakoribb, mint férfiaknál, továbbá növelheti a kialakulás kockázatát az alacsony calcium bevitel, az alacsony testsúly, a dohányzás és a mozgás szegény életmód, pajzsmirigy túlműködése és egyéb hormonális problémák.
A csontveszteség mindkét nemnél az ötvenes években kezdődik, azután a nőknél gyorsabb ütemben folytatódik, mint a férfiaknál. A nők életük során csontozatuk úgynevezett kérgi rétegének 35%-át, míg a szerkezeti tartók 50%-át vesztik el.
A csontritkulás tünetei sokszor nem tűnnek fel a betegnek, szinte észrevétlenül alakul ki és az első csonttörésnél derül rá fény. A „lappangási idő” alatt intő jel lehet a fáradtság, a terhelésre fellépő fájdalom, a testmagasság csökkenése, a háti görbület. A későbbiekben azonban vezető tünet lehet a fájdalom, ami a könnyen kialakuló csonttörés, vagy a láthatatlan csontgerenda törés következményeként jelentkezik, valamint az erősödő hát és derékfájdalom. Leggyakoribbak a csigolyák, a combnyak és a csukló törése. Előrehaladott esetben a járás is bizonytalanná válik.
Milyen esetekben javasolt a csontsűrűség mérés?
Az alábbi esetekben célszerű csontsűrűség mérést végezni:
- Ha fent leírtak alapján magas a csontritkulás kockázata
- Nőknél változó korba lépés után
- Osteoporosisra jellemző panaszok megléte esetén: ha a beteg csontfájdalomra, hátfájásra panaszkodik, illetve gyakran szenved csonttörést
- Ha felmerül az oszteomalácia (csontlágyulás) gyanúja
- Egyes csontritkulásra hajlamosító kórképek megléte esetében: cukorbetegség, a pajzsmirigy alulműködése, a parathormon elválasztásának zavara, vagy vesebetegségek esetében.
- Trauma nélküli csonttörés esetén
- A csontritkulásban szenvedő páciensek állapotának és a terápia sikerének nyomon követésére.
Hogyan történik a csontsűrűség mérés?
A csont sűrűségét az úgynevezett oszteodenzitometriás (ODM) vizsgálat segítségével mérhetjük meg. Az eljárás lényege, hogy a készülék által kibocsátott röntgensugarakat a csontok elnyelik, ami alapján következtetni lehet azok összetételére. Ahol nagyobb tömegű a csont, ott jobban elnyeli a sugárzást, ahol azonban ritkább, kisebb tömegű, jóval kevesebb energiát nyel el.
A csontsűrűség vizsgálat a Medicare Alkotás Klinikán történik, Lunar DPX-MD+ típusú ODM készülékkel. A mérés röntgenvizsgálathoz hasonló, a beteg a vizsgálat során a hátán fekszik, amíg a gép felvételeket készít a csípő és az L-S gerinc régiójában.
A vizsgálat gyors, alacsony sugárterhelés mellett nagyjából 20 percet vesz igénybe és teljesen fájdalommentes.
Az áthaladás után megjelenő, megmaradó sugármennyiség alapján számítógép határozza meg a BMD értéket, azaz az ásványi csontsűrűséget (BMD, bone mineral density). Az érték függ a beteg nemétől és korától, ezért az adatokat a számítógép a benne lévő adatbázis alapján az azonos korú és nemű népesség átlagértékéhez hasonlítja és statisztikailag kiértékeli.
A T-score értéke az optimális csonttömeg átlagértékétől mért eltérést mutatja, mely egyúttal arányos a csonttörés kockázatával is. Ha a T-score -1,0 feletti értéket mutat, az érték a normális tartományba esik. Csontritkulásról -2,5-ös T-érték esetén és ez alatt beszélünk. A lelet további két adatot is tartalmaz: az S-score megmutatja a mért és az átlag magyar normális fiatalkori csúcs-csonttömeg viszonyát, a Z-score pedig a mért csonttömeg és a korban hozzáillő normál magyar csontérték viszonyát.
Fontos tudni, hogy korábban törést szenvedett csonton nem javasolt mérést végezni, illetve az esetlegesen beültetett fém implantátumokról mindenképpen tájékoztassa kezelőorvosát és a vizsgálatot végző operátort is.
Mi a teendő a vizsgálat után?
Az ODM vizsgálati eredménye megmutatja, hogy van-e csontállomány-vesztés vagy csontritkulásra utaló jel, de a folyamat okának tisztázásához laboratóriumi vér- és vizeletvizsgálatok is szükségesek. A vizsgálaton kapott lelettel javasoljuk, keresse fel a vizsgálatot javasló reumatológus szakorvost, aki szükség esetén további vizsgálatokat, illetve a megfelelő terápiát fogja javasolni.
Tájékoztató jellegű tartalom Az oldalon közzétett szöveges tartalmak kizárólag tájékoztató jellegűek, és nem minősülnek orvosi tanácsnak, diagnózisnak vagy kezelési javaslatnak. A pontos elbírálás, vizsgálat és terápiás döntés minden esetben személyes orvosi konzultációt, valamint — szükség esetén — további szakvéleményt igényel. A Medicare Egészségközpont Zrt. minden ésszerű erőfeszítést megtesz a tartalom naprakészen tartásáért; ugyanakkor a közzétett információk teljességéért, pontosságáért, valamint az azok alapján hozott döntések következményeiért felelősséget nem vállal.