Gasztroenterológia

Milyen tünetek esetén érdemes felkeresni gasztroenterológiai szakrendelést?

Minden olyan esetben célszerű gasztroenterológus szakorvoshoz fordulni, amikor emésztésünk megváltozik. Bizonyos ételek fogyasztása intoleranciát okozhat, vagy akár allergiás reakciót is kiválthat, ami a gyomor és bélrendszeri tünetek mellett ronthatja életminőségünket is. Előfordulhat továbbá, hogy a bevitt táplálékok lebontása és felszívódása nem megfelelő és emiatt emésztésünk, székelésünk megváltozik, aminek felderítéséhez szintén gasztroenterológiai kivizsgálás szükséges.

Az alábbi tünetek tartós fennállása esetén gasztroenterológiai szakrendelés felkeresése javasolt:

• Hasi diszkomfort érzés, hasi fájdalom
• Étvágytalanság, fogyás
• Nyelési fájdalom illetve nehézség
• Falat elakadás érzése
• Émelygés, hányinger
• Refluxos panasz
• Haspuffadás
• Gyomorégés
• Sűrűn váltakozó széklet
• Székrekedés
• Hasmenés
• Véres széklet

Milyen betegségekkel foglalkozik a gasztroenterológia?

Az alábbi (emésztőrendszeri és ahhoz kapcsolódó) betegségek diagnosztizálásában és kezelésében nyújthat segítséget gasztroenterológus szakorvos:

• Ételintolerancia, ételallergia
• Irritábilis bél szindróma
• Nyelőcső, gyomor és nyombél betegségek (pl.: reflux, nyombélfekély, gyomorfekély, gyomorégés, gyomorpuffadás, gyomorhurut)
• Egyéb gyomor – és bélrendszeri betegségek (pl.: tejcukor-, vagy glutén-érzékenység, diszbakteriózis)
• Gyulladásos bélbetegségek (pl.: Chron-betegség, fekélyes vastagbél gyulladás, divertikulosis, vékonybél gyulladás)
• Daganatos betegségek (polip, vastagbélrák, vékonybél daganat, gyomorrák)

A gasztroenterológiai vizsgálat menete

Az első konzultáció alkalmával a gasztroenterológus szakorvos felveszi az anamnézist: kérdéseket tesz fel korábbi betegségekről, szedett gyógyszerekről, és az aktuális panaszokról. Ezt követően fizikális vizsgálatot végez. A páciens hasát sztetoszkóppal és tapintás útján megvizsgálja, majd tájékozódik az esetleges fájdalmas pontokról és az adott esetben megnagyobbodott hasűri szervekről (máj, lép).

Az elsődleges vizsgálatokat követően a szakorvos meghatározza, hogy milyen további vizsgálatokra lesz szükség.

Milyen gasztroenterológiai vizsgálatok érhetők el a Medicare-nél?

Klinikáinkon a gasztroenterológia szakrendeléshez kapcsolódóan az alábbi vizsgálatok állnak rendelkezésre a diagnózis felállításához:

• Gyomortükrözés (gasztroszkópia), vastagbéltükrözés (kolonoszkópia)
• Hasi és kismedencei ultrahang
• Szükség esetén kontrasztos CT, illetve hasi MR vizsgálat
• Májfunkció laborvizsgálat
• Kilégzési tesztek: Helicobacter pylori teszt, H2 kilégzési teszt
• Irritábilis bél szindróma laborvizsgálat
• Ételintolerancia laborvizsgálat (54 étel)
• Ételallergia laborvizsgálat (20 allergén)
• Glutén okozta betegségek laborvizsgálata
• Tejcukor és tejfehérje laborvizsgálat

Milyen kezelési lehetőségek vannak gasztroenterológiai problémákra?

A diagnózis felállítása után az esetek többségében gyógyszeres kezeléssel és étrendi, illetve életmódbeli változtatással enyhíthető, illetve szüntethető meg a panasz. Egyes állapotok endoszkópos beavatkozással is kezelhetők (pl. polip eltávolítás), vannak azonban olyan esetek is (epekő, daganatok), ahol a gyógyuláshoz műtéti beavatkozás szükséges.

Hogyan épül fel az emésztőrendszer?

Az emberi szervezet működéséhez szükséges energia felvételére és feldolgozására az emésztőrendszer (apparatus digestorius) szolgál, amit a felvett tápanyagokból és vízből állít elő. Emésztőrendszerünk a felvett táplálékot enzimek segítségével monomerekké (a szervezet számára hasznosítható legkisebb anyagokká) bontja, ezek biztosítják majd a szervezet energiaellátását. Az energia előállításához szükséges legfontosabb monomerek az aminosavak, zsírsavak, nukleotidok és monoszacharidok.

Az emberi emésztőrendszer 3 részre tagolható: elő-, közép- és utóbélre.

Az előbél további 2 szakaszra bontható: az első szakasza a szájüreg, ami a táplálékot készíti elő aprítással és falatképzéssel a különböző enzimhatásokra. Már itt elkezdődik a keményítő lebontása a nyálban található amiláz enzim segítségével. A második szakasz a garattal kezdődik, majd a nyelőcsővel folytatódik, melyen keresztül a táplálék a gyomorba jut.