Thrombophilia szűkített genetikai panel

Mi a thrombophilia?

A trombofília (két görög szóból: thrombus, azaz „vérrög”, és philo, azaz „hajlam”) a tevődik össze, jellemzően a vérrendszer olyan állapota, amely vérzési zavarban nyilvánul meg, és hajlamot mutat a visszatérő trombózis kialakulására. A thrombophilia a véralvadási rendszer kóros elváltozása, amely vérrögök kialakulásához vezet. Trombózis esetén az erekben vérrögök képződnek, amelyek megakadályozzák a véráramlást. Továbbá elmondható, hogy (főleg vénás) különböző lokalizációjú és gyakran a terhességgel összefüggésben előforduló érrendszeri trombózis tartozik ebbe a körbe, további rizikófaktort jelent műtét, sérülés vagy fizikai túlterhelés. A betegség genetikai (a trombotikus állapotok 30-50%-ában), vagy a vérsejtek szerzett rendellenességei, valamint a véralvadási rendszer hibái okozhatják. Ráadásul az előfordulási gyakoriság folyamatos növekedése figyelhető meg, jelenleg a fiatal népesség körében a szív- és érrendszeri betegségek (CVD) a legfontosabb egészségügyi és szociális egészségügyi problémává váltak. A 2012-ben kiadott Medical Eligibility Criteria for Contraceptive Use és a WHO által 2009-ben kidolgozott Medical Eligibility Criteria for Contraceptive Use negyedik kiadása szerint a trombózis és a tromboembóliás szövődmények megelőzése érdekében az orális fogamzásgátlót szedőknél ajánlott a trombogén mutációk (F2 – prothrombin mutáció és F5 – Leiden-faktor) szűrése. A thrombophilia lehet örökletes vagy szerzett.

A thrombophilia fajtái

Szerzett thrombophilia előfordulhat terhesség során vagy elhízás esetében. A thrombophilia megjelenése külső okok eredménye lehet: műtét, hormonális fogamzásgátlók alkalmazása, antifoszfolipid-szindróma, megnövekedett homociszteinszint, dohányzás vagy hosszan tartó mozdulatlanság.

Az örökletes trombofília fontos szerepet játszik a szülészeti és nőgyógyászati szövődmények kialakulásában, mint például a magzati veszteség, a visszatérő vetélés, az ismételt IVF kudarc és a tromboembólia a terhes nőknél. Egy másik fontos kérdés a vényköteles orális fogamzásgátlók. A szájon át történő fogamzásgátlás az egyik legmegbízhatóbb módja annak, hogy megelőzzük a nem kívánt terhességet, de trombózisveszélyt hordoz magában. Kimutatták, hogy a hormonális fogamzásgátlás önmagában enyhén növeli a trombózis kockázatát, de egy bizonyos genotípus hordozása meredeken növeli a veszélyt. Az örökletes thrombophiliában a hemosztázis fenntartásáért felelős gének megváltoznak. A trombózisra hajlamosító legáltalánosabban ismert genetikai faktorok az F2 (c. * 97G> A) és az F5 (c.1601G> A) és a folátciklus gének polimorfizmusai (metilén-tetrahidrofolát-reduktáz, MTHFR; metionin-szintáz-reduktáz, MTRR; metionin-szintáz, MTR). Az F2 és F5 faktor gének polimorfizmusai nagyobb mértékben járulnak hozzá a thrombophilia kockázatához, és független klinikai jelentőséggel bírnak.

Mit mutat meg a vizsgálat?

A genetikai analízis lehetővé teszi a hemosztázis rendszer faktorainak génpolimorfizmusainak kimutatását, amelyeknek működési zavara a faktorok kóros szintéziséhez vagy funkcionális aktivitási rendelleneséghez vezetnek. A genetikai rendelleneségek vizsgálatai lehetővé teszik, hogy felmérjük a véralvadási zavarok kialakulásának kockázatát szív- és érrendszeri betegségek és szülészeti szövődmények, tromboembólia, vénás és artériás trombózis kialakulásának kockázatát. A trombofília genetikai jellemzőinek szűrése segít a veszélyeztetett betegek korai azonosításában és a megfelelő  gyógyszeres módosítások elvégzésében.

Jelen teszt során vizsgált allélok: F2, F5, MTHFR 677, 1298. Amennyiben szükséges, bővített genetikai panel is elérhető laborunkban, Véralvadási zavarok-Thrombophylia meghatározás bővített genetikai panel néven, amely a következő mutációkat vizsgálja: F2, F5, F7, F13, FGB, ITGA2, ITGB3, PAI-1, (thrombophilia kockázat) és hozzá kapcsoltan ajánlott a folát metabolizmus MTHFR, MTRR, MTR (folátanyagcsere-zavarok).

Az F2, F5, F7, F13, FGB, PAI-1, ITGA2, ITGB3 és MTHFR, MTRR, MTR gének polimorfizmusai is okozhatják a vénás trombózis kialakulását. A thrombophiliára való genetikai hajlam jelenléte a terhességi szövődmények fokozott kockázatával jár: ismételt vetélés, placenta elégtelenség, magzati növekedési retardáció, késői toxikózis.

A protrombin vagy II. véralvadási faktor (F2) a véralvadási rendszer egyik fő összetevője. Enzimatikus hasítása következtében trombin képződik. Ez a reakció a vérrögképződés első lépése.

Az F2 gén (20210 G-> A) polimorfizmusa a guanin (G) nukleotidbázis adeninnel (A) történő helyettesítéséből adódik a gén 20210. pozíciójában, ami az A variáns esetében a gén fokozott expressziójához vezet. A túlzott protrombin képződés kockázati tényezője a szívinfarktusnak, a különféle trombózisoknak, beleértve a tüdőembóliát is, amely gyakran halálos kimenetelű. A kedvezőtlen polimorfizmusváltozat (A) autoszomális domináns módon öröklődik. Ez azt jelenti, hogy még heterozigóta polimorfizmus esetén is nagyobb a thrombophilia kockázata.

Az F5 gén a fehérje koagulációs faktor (Leiden faktor) aminosavszekvenciáját kódolja. Az V. véralvadási faktor feladata, hogy aktiválja a protrombinból történő trombinképződés reakcióját. Az F5 gén polimorfizmusa (1691 G-> A (R506Q)) a guanin (G) nukleotidbázis adeninnel (A) való helyettesítésének eredménye az 1691. pozícióban, ami  glutamin arginin aminosav helyettesítéséhez vezet. Az aminosav szubsztitúció stabilitást biztosít a Leiden faktor aktív formájának a szabályozó enzim hasítási hatására, ami a vér hiperkoagulációjához (fokozott alvadáshoz) vezet. Az 1691 G->A változat hordozóinál nagyobb a hajlam a vaszkuláris trombózis kialakulására, ami a vénás és artériás thromboembolia, a szívinfarktus és a stroke kockázati tényezője. A polimorfizmus ezen változatának jelenléte komoly veszélyt jelent a terhes nőkre, növeli a terhesség alatti számos szövődmény kialakulásának valószínűségét: korai vetélés, késleltetett magzati fejlődés, késői toxikózis, magzati placenta elégtelenség stb.

A hyperhomocysteinemia és a kapcsolódó betegségek kialakulásának genetikai kockázata mellett a gén változásainak jelenléte lehetővé teszi a terhesség kedvezőtlen lefolyására való hajlam meghatározását is (fetoplacentális elégtelenség, a neurális cső lezárásának elmaradása és egyéb szövődmények). A folsavciklus megváltozásával profilaxisként folsavat és B6-, B12-vitamint írnak fel. A terápia időtartama és a gyógyszerek dózisa a beteg genotípusa, homocisztein szintje és a kapcsolódó kockázati tényezők jellemzői alapján határozható meg.

Az MTHFRgén a homocisztein metabolizmusának aminosavszekvenciáját kódolja. A homocisztein a metionin anyagcsereterméke, amely a szervezet 8 esszenciális aminosavának egyike. Kifejezetten mérgező hatása van a sejtre. A vérben keringő homocisztein károsítja az ereket, ezáltal fokozza a véralvadást és a mikrotrombusok képződését az erekben. A metilén-tetrahidrofolát-reduktáz aktivitásának csökkenése az egyik fontos oka a homocisztein vérben való felhalmozódásának. Az MTHFR-hiány a DNS-metiláció csökkenéséhez vezet, ami számos gén, köztük az onkogének aktiválásához vezet. Az MTHFR terhesség alatti csökkent aktivitása esetén a környezetből származó teratogén és mutagén tényezők hatása megnő.

Az MTHFR gén körülbelül tíz variánsáról ismert, hogy befolyásolja az enzim aktivitását. A legtöbbet vizsgált polimorfizmus 677 C-> T (A223V). A 677 C-> T (A223V) polimorfizmus a 677. nukleotid pozícióban a citozin (C) timinnel (T) történő szubsztitúciójával jár. Ez a 223. pozícióban lévő alanin aminosav-maradék valinnal történő helyettesítéséhez vezet, ami arra utal, hogy a folsav megkötéséért felelős enzimmolekula helye. Az erre a variánsra homozigóta egyedekben (T / T genotípus) az MTHFR enzim érzékeny a hőmérsékletre, és körülbelül 65%-kal veszít aktivitásából. A T-változat a multifaktoriális betegségek négy csoportjához kapcsolódik: kardiovaszkuláris, születési rendellenességek, vastagbél-adenomák, valamint emlő- és petefészekrák. Terhesség alatt a T / T genotípusú nőknél a folsavhiány magzati rendellenességeket okozhat, beleértve az idegcső elégtelenségét. Ennek a genotípusnak a hordozóit nagy a kockázata a rák kemoterápiájában használt egyes gyógyszerek mellékhatásainak, mint például a metotrexát. A T polimorfizmus káros hatása erősen függ a külső tényezőktől – élelmiszerek alacsony folsavtartalmától, dohányzástól, alkoholfogyasztástól. A T/T genotípus és a humán papillomavírus fertőzés kombinációja növeli a méhnyak diszplázia kockázatát. A folsav-kiegészítés jelentősen csökkentheti a polimorfizmus ezen változatának következményeinek kockázatát.

Milyen mintára van szükség a vizsgálathoz?

A vizsgálathoz vénából vett vérmintára van szükség.

Hogyan készüljek a vizsgálatra?

A vizsgálat nem igényel semmilyen előkészületet, nem szükséges éhgyomri vérvétel.