app_localeMedicare honlap
Nyelvválasztás megjegyzése.
1 év
first-party
A WHO szerint a légúti fertőzések okozta megbetegedések és halálozások egyik fő oka csecsemő- és idősebb korban egyaránt a szamárköhögés, amelyet a Bordetella pertussis nevű baktérium okoz. Ez az akut légúti megbetegedés görcsös köhögési rohamok, légúti, ideg-, valamint szív- és érrendszeri fertőzések formájában jelentkezik, gyakran láz nélkül.
A fertőzés kockázata mindenkinél fennáll, aki nem részesült B. pertussis elleni védőoltásban vagy a szükséges újraoltásokban. A betegséget megelőzni a védőoltással lehet.
Az 1-2 hetes lappangási idő után a szamárköhögés hurutos fázissal kezdődik, alacsony fokú láz, orrfolyás és progresszív köhögés jellemzi, mely időszak alatt a beteg erősen fertőző. Az ezt követő, 2-4 hétig tartó paroxizmális (alkalomszerűen fellépő, rohamokban jelentkező tünetekkel járó) fázistsúlyos és görcsös köhögési epizódok jellemzik, melyek először csak éjszaka jelentkeznek, de később nappal is előfordulnak gyakrabban. Jellemző, hogy a rohamok után áttetsző, sűrű nyálkát köhög fel a beteg, de akár hányás is előfordulhat.
Az 1-3 hétig tartó lábadozási fázis alatt a köhögés folyamatos csökken mielőtt a beteg meggyógyul. Újszülötteknél vagy csecsemőknél kialakulhatnak azonban súlyos (pl. tüdőgyulladás), esetenként végzetes szövődmények, amelyek egész életen át tartó agykárosodást, vagy akár halált is okozhatnak.
Felnőttkori, illetve idősebb gyermekkori szövődmény lehet a bordatörés, végbél előesése, sérvek kialakulása vagy akár rövid légzésleállás is.

A szamárköhögés kórokozója cseppfertőzés útján terjed.
A szamárköhögés rendkívül fertőző, a fertőzés forrása a mikróbát a felső légútaiban hordozó, köhögő beteg. A legtöbb fertőzés a beteg személyekkel (akár enyhe formájú vagy tünetmentes) való közvetlen érintkezés után következik be: a beteg a fent említett korai hurutos fázisban a legfertőzőbb, amikor a klinikai tünetek viszonylag enyhék és nem jellemzőek.
A fertőzés a baktériumok megtelepedését és gyors szaporodását eredményezi a légutak nyálkahártyáján.
A szamárköhögés jelentős immunitást biztosít, amely általában sok évig kitart. A felnőttek második fertőzései – amelyek általában atipikus tünetekkel járnak, és így rendszeresen nem pertussisként diagnosztizálnak – gyakrabban fordulhatnak elő, mint azt korábban feltételezték.
A B. pertussis fertőzés után szerzett immunitás nem véd a többi Bordetella faj ellen!
A B. pertussis természetes élőhelye az emberi légutak nyálkahártyája.
Bár a B. pertussis néhány napig fennmaradhat a testen kívül, és így fertőzött tárgyakkal is továbbítható, a legtöbb fertőzés a beteg személyekkel (akár enyhe formájú vagy tünetmentes) való közvetlen érintkezés után következik be: a beteg a fent említett korai hurutos fázisban a legfertőzőbb, amikor a klinikai tünetek viszonylag enyhék és nem jellemzőek.
A Bordetella orr- vagy garatváladékból tenyészthető ki. A B. pertussis DNS kimutatása PCR-technika segítségével lehetőséget teremt a fertőzés akut fázisának feltérképezésére.
A kimutatás másik lehetséges opciója a szerológiai diagnosztika. A keringő antitestek, amelyek már a betegség 3. hetében megjelennek, és a 8-10. héten érik el maximumukat, komplementkötési tesztekkel igazolhatóak (ELISA). A betegség kezdete után 2-4 héttel megfigyelhető specifikus IgA és IgM antitestek kimutatása közelmúltban történt fertőzésre utal, és hasznos a hosszabb időtartamú pertussiform szindrómák differenciáldiagnózisában.
A mintavétel különösebb előkészületet nem igényel, a nap bármely szakaszában elvégezhető. Étrendi előírás nincs. Javasoljuk azonban, hogy a mintavétel előtti 4 órában, kerülje a szokásos szájhigénié, valamint a mentolos rágó használatát.
Laboratóriumi módszerrel igazolt pertussis esetén szükséges teendők: Kezelő orvosánál jelentkezzen antibiotikum kezelés céljából (első tünetektől számított 21 napon hatékony).
Igazolt beteg elkülönítése kötelező, mely történhet az otthonában vagy egészségügyi intézményben. A sebészi maszk viselése megóv a szignifikáns expozíciótól.
Minden kontaktszemély részére posztexpozíciós antibiotikus kemoprofilaxis mielőbbi adása szükséges, legkésőbb az expozíciót követő 21 napon belül.
Tájékoztató jellegű tartalom Az oldalon közzétett szöveges tartalmak kizárólag tájékoztató jellegűek, és nem minősülnek orvosi tanácsnak, diagnózisnak vagy kezelési javaslatnak. A pontos elbírálás, vizsgálat és terápiás döntés minden esetben személyes orvosi konzultációt, valamint — szükség esetén — további szakvéleményt igényel. A Medicare Egészségközpont Zrt. minden ésszerű erőfeszítést megtesz a tartalom naprakészen tartásáért; ugyanakkor a közzétett információk teljességéért, pontosságáért, valamint az azok alapján hozott döntések következményeiért felelősséget nem vállal.