app_localeMedicare honlap
Nyelvválasztás megjegyzése.
1 év
first-party
Miután az orvos kiválasztotta az érzéstelenítés fajtáját, beállíthatja a „premedikációt”. Ez azt jelenti, hogy meghatározza annak a gyógyszernek a mennyiségét, amelyet szájon keresztül vagy injekció formájában juttatnak be a szervezetbe, és amelynek célja a beteg megnyugtatása, „ellazítása” a műtőbe kerülés előtt.
Az aneszteziológia az orvostudomány érzéstelenítésre szakosodott ága. Az anesztézia görög eredetű szó, melynek jelentése: „érzés nélküli”. Az aneszteziológus, vagy más néven altatóorvos fő feladata a műtéti beavatkozások alatt és után a fájdalom megszüntetése és csillapítása, valamint a beteg életműködéseinek ellenőrzése, egyensúlyban tartása. Az aneszteziológus egyben intenzív terápiás orvos is egyben, így a kritikus állapotú betegek ellátásában is jártas.
Az aneszteziológia legfőbb célja, hogy az eszméletlen, vagy a külső behatásokat elhárítani képtelen állapotban lévő beteg életfunkcióit fenntartsa. Továbbá, hogy a műtéti beavatkozás alatt biztosítsa a teljes fájdalommentességet, együtt dolgozva a sebész szakorvossal és az altató asszisztenssel.
A fájdalom csillapítására való törekvés megelőzte a modern orvostudomány kialakulását. Már az ókori népek is törekedtek olyan gyógy keverékek előállítására, amelyek a fájdalom csillapítását szolgálták. Ellenben a modern aneszteziológia, vagy más néven az érzéstelenítés és altatás tudománya a sürgősségi ellátás kialakulásával tehető azonos időre. Az autóbalesetek, természeti katasztrófák helyszínen történő betegellátása és az intenzív kezelések szükségesség tették a tudományág kialakulását.
A műtéti beavatkozás előtt a beteg alapos orvosi kivizsgáláson esik át. Az előzetes kivizsgálás függ a műtét jellegétől és az orvos javaslatától, de javarészt egy teljes laboratóriumi vérképet, EKG vizsgálatot és mellkas röntgent tartalmaz.

A meglévő állapotfelmérő vizsgálatok eredményeit az aneszteziológus orvos elemzi, majd részletesen kikérdezi a pácienst minden olyan körülményről, amely befolyásolhatja a műtét, és az altatás vagy érzéstelenítés sikerességét:
A műtétet megelőzően sor kerül még egy konzultációra, amikor az altatóorvos felméri, hogy történt-e a változás az előző vizsgálat óta, valamint megbeszéli a pácienssel a műtét előtti és utáni teendőket.

Az altatóorvosok által alkalmazott fájdalomcsillapítási és érzéstelenítési módszerek attól függően különböznek, hogy kiterjednek-e az egész testre (általános vagy helyi érzéstelenítés), illetve a beteg tudata megmarad-e a beavatkozás során vagy sem.

A páciens intravénásan vagy maszkon keresztül adagolt altatószerek hatására a tudatát és a fájdalomérző képességét is elveszti.
Bizonyos esetekben a beteg izmainak ellazítása is szükséges, így izomrelaxáns gyógyszerek is beadásra kerülnek. Ez esetben a légzőizmok sem működnek, így a műtét alatt gépi lélegeztetés szükséges.
A műtét végére csökken az altatószer hatása, és a beteg tudata és légzése is magától visszatér. Ilyenkor előfordulhat, hogy az alkalmazott gyógyszerek mellékhatásaként émelygés, hányinger, esetleg hányás, fejfájás lépnek fel, amik azonban fájdalomcsillapítókkal könnyen kiküszöblhetőek, és enyhíthetők a tünetek. Hasi és mellkasi műtéteknél alkalmazott megoldás.
Gerincközeli érzéstelenítési mód, amely során egy vékony tű segítségével a gerinccsatorna megfelelő részébe (az epidurális térbe) adják az érzéstelenítőt, így a gerincvelőben futó idegek blokkolásával érhető el a fájdalomcsillapító hatás. Ez esetben a páciens végig tudatánál marad, csak az operálandó területet (a test tűszúrás alatti jelentős részét) ellátó érzőidegek kerülnek blokkolásra. Alsó végtagi vagy hasi műtéteknél szokás alkalmazni.

Általában akkor alkalmazzuk, amikor elegendő a műtéti területhez kapcsolódó, azt beidegző idegrostok működésének felfüggesztése érzéstelenítő szerek adagolásával. Alkalmazásával elkerülhetők az altatás utáni esetleges kellemetlenségek, mint például a fejfájás, émelygés, hányinger.
Szájsebészeti és bőrgyógyászati beavatkozások során alkalmazzuk, többnyire a műtétet végző orvos adja be a betegnek injekció formájában.
Ezek kiküszöbölése végett kerül sor az aneszteziológiai konzultációra. Az általános fizikális és terheléses vizsgálatok mutatnak arra rá, hogy a beteg szervezete „elbírja-e” az altatást.
Körültekintő alkalmazás mellett a kockázatok minimalizálhatók és a mellékhatások kezelhetők. Azonban a legnagyobb odafigyelés mellett is felléphetnek előre nem látott következmények. Kórházunk minden esetre felkészülten reagál:
Tájékoztató jellegű tartalom Az oldalon közzétett szöveges tartalmak kizárólag tájékoztató jellegűek, és nem minősülnek orvosi tanácsnak, diagnózisnak vagy kezelési javaslatnak. A pontos elbírálás, vizsgálat és terápiás döntés minden esetben személyes orvosi konzultációt, valamint — szükség esetén — további szakvéleményt igényel. A Medicare Egészségközpont Zrt. minden ésszerű erőfeszítést megtesz a tartalom naprakészen tartásáért; ugyanakkor a közzétett információk teljességéért, pontosságáért, valamint az azok alapján hozott döntések következményeiért felelősséget nem vállal.