Aneszteziológia

Mivel foglalkozik az aneszteziológus?

• Az altatóorvos tevékenysége sokrétű, melyben elsőbbséget élvez, hogy a műtét alatt biztosítsa a legteljesebb és legbiztonságosabb fájdalomcsillapítást.
• Az aneszteziológus feladata ellenőrizni a beteg életfunkcióit, kideríteni, hogy a kiemelkedő fontosságú élettani funkciók (keringés, légzés, vese- és májműködés, valamint az idegrendszeri állapot) igényelnek-e külön felügyeletet, speciális kezelést vagy előkészületet.

• Az aneszteziológus tudja megállapítani azt is, hogy a beteg szervezete „kibírja-e” az altatást vagy inkább helyi vagy regionális érzéstelenítést kell alkalmazni (például epidurális érzéstelenítés).
• Megítéli, hogy jár-e komolyabb veszélyekkel az altatás az adott beteg esetében.
• Meghatározza a műtét előtti megelőző intézkedések szükségességét.
• Meghatározza, mire kell ügyelni és milyen kezelések szükségesek a beavatkozás alatt és után.

Miután az orvos kiválasztotta az érzéstelenítés fajtáját, beállíthatja a „premedikációt”. Ez azt jelenti, hogy meghatározza annak a gyógyszernek a mennyiségét, amelyet szájon keresztül vagy injekció formájában juttatnak be a szervezetbe, és amelynek célja a beteg megnyugtatása, „ellazítása” a műtőbe kerülés előtt.

Mit jelent az aneszteziológia?

Az aneszteziológia az orvostudomány érzéstelenítésre szakosodott ága. Az anesztézia görög eredetű szó, melynek jelentése: „érzés nélküli”. Az aneszteziológus, vagy más néven altatóorvos fő feladata a műtéti beavatkozások alatt és után a fájdalom megszüntetése és csillapítása, valamint a beteg életműködéseinek ellenőrzése, egyensúlyban tartása. Az aneszteziológus egyben intenzív terápiás orvos is egyben, így a kritikus állapotú betegek ellátásában is jártas.

Az aneszteziológia legfőbb célja, hogy az eszméletlen, vagy a külső behatásokat elhárítani képtelen állapotban lévő beteg életfunkcióit fenntartsa. Továbbá, hogy a műtéti beavatkozás alatt biztosítsa a teljes fájdalommentességet, együtt dolgozva a sebész szakorvossal és az altató asszisztenssel.

A fájdalom csillapítására való törekvés megelőzte a modern orvostudomány kialakulását. Már az ókori népek is törekedtek olyan gyógy keverékek előállítására, amelyek a fájdalom csillapítását szolgálták. Ellenben a modern aneszteziológia, vagy más néven az érzéstelenítés és altatás tudománya a sürgősségi ellátás kialakulásával tehető azonos időre. Az autóbalesetek, természeti katasztrófák helyszínen történő betegellátása és az intenzív kezelések szükségesség tették a tudományág kialakulását.

Hogyan zajlik az aneszteziológiai szakrendelés?

A műtéti beavatkozás előtt a beteg alapos orvosi kivizsgáláson esik át. Az előzetes kivizsgálás függ a műtét jellegétől és az orvos javaslatától, de javarészt egy teljes laboratóriumi vérképet, EKG vizsgálatot és mellkas röntgent tartalmaz.

A meglévő állapotfelmérő vizsgálatok eredményeit az aneszteziológus orvos elemzi, majd részletesen kikérdezi a pácienst minden olyan körülményről, amely befolyásolhatja a műtét, és az altatás vagy érzéstelenítés sikerességét:

• a beteg műtét előtti állapota
• alkalmazott gyógyszerek
• korábbi vagy jelen pillanatban fennálló betegségei
• korábbi műtétek és azok lefolyása
• gyógyszerérzékenység
• egyéb allergiák

A műtétet megelőzően sor kerül még egy konzultációra, amikor az altatóorvos felméri, hogy történt-e a változás az előző vizsgálat óta, valamint megbeszéli a pácienssel a műtét előtti és utáni teendőket.

Milyen altatási / érzéstelenítési megoldásokat alkalmaz az aneszteziológus?

Az altatóorvosok által alkalmazott fájdalomcsillapítási és érzéstelenítési módszerek attól függően különböznek, hogy kiterjednek-e az egész testre (általános vagy helyi érzéstelenítés), illetve a beteg tudata megmarad-e a beavatkozás során vagy sem.

Általános anesztézia / narkózis / altatás

A páciens intravénásan vagy maszkon keresztül adagolt altatószerek hatására a tudatát és a fájdalomérző képességét is elveszti.

Bizonyos esetekben a beteg izmainak ellazítása is szükséges, így izomrelaxáns gyógyszerek is beadásra kerülnek. Ez esetben a légzőizmok sem működnek, így a műtét alatt gépi lélegeztetés szükséges.

A műtét végére csökken az altatószer hatása, és a beteg tudata és légzése is magától visszatér. Ilyenkor előfordulhat, hogy az alkalmazott gyógyszerek mellékhatásaként émelygés, hányinger, esetleg hányás, fejfájás lépnek fel, amik azonban fájdalomcsillapítókkal könnyen kiküszöblhetőek, és enyhíthetők a tünetek. Hasi és mellkasi műtéteknél alkalmazott megoldás.

Spinális és epidurális anesztézia

Gerincközeli érzéstelenítési mód, amely során egy vékony tű segítségével a gerinccsatorna megfelelő részébe (az epidurális térbe) adják az érzéstelenítőt, így a gerincvelőben futó idegek blokkolásával érhető el a fájdalomcsillapító hatás. Ez esetben a páciens végig tudatánál marad, csak az operálandó területet (a test tűszúrás alatti jelentős részét) ellátó érzőidegek kerülnek blokkolásra. Alsó végtagi vagy hasi műtéteknél szokás alkalmazni.

Helyi érzéstelenítési módok

Általában akkor alkalmazzuk, amikor elegendő a műtéti területhez kapcsolódó, azt beidegző idegrostok működésének felfüggesztése érzéstelenítő szerek adagolásával. Alkalmazásával elkerülhetők az altatás utáni esetleges kellemetlenségek, mint például a fejfájás, émelygés, hányinger.

Szájsebészeti és bőrgyógyászati beavatkozások során alkalmazzuk, többnyire a műtétet végző orvos adja be a betegnek injekció formájában.

Milyen kockázatokkal járhat az altatás?

Ezek kiküszöbölése végett kerül sor az aneszteziológiai konzultációra. Az általános fizikális és terheléses vizsgálatok mutatnak arra rá, hogy a beteg szervezete „elbírja-e” az altatást.

Körültekintő alkalmazás mellett a kockázatok minimalizálhatók és a mellékhatások kezelhetők. Azonban a legnagyobb odafigyelés mellett is felléphetnek előre nem látott következmények. Kórházunk minden esetre felkészülten reagál:

• Az anesztézia – főként az általános érzéstelenítés (altatás) – leggyakoribb szövődménye a torokszárazság, kaparó érzés a torokban. Ez ellen speciális gargalizáló folyadékkal, szájon át bevitt folyadék terápiával védekezünk.
• Bizonyos műtétek során az operáció után hányinger és hányás is várható. Ezt megelőzendő már a műtét előtt és a műtét alatt is adunk a páciensnek hányáscsillapító gyógyszert, hogy elkerüljük a kellemetlenségeket.
• Gyakran előfordul emellett remegés, hidegrázás, mely ellen a műtét során az Ön testének melegítésével, testhőmérsékletre melegített infúzió adásával, és a műtét után komfort érzetet biztosító meleg  ágynemű használatával igyekszünk védekezni.
• Érzéstelenítésen átesett pácienseink gyakran panaszkodnak fejfájásra, zavartságra. Ez azonban átmeneti, és megfelelő gyógyszerekkel megelőzhető.