app_localeMedicare honlap
Nyelvválasztás megjegyzése.
1 év
first-party
A koleszterin a trigliceridek mellett a vérzsírokat (lipidek) alkotó zsírszerű vegyület. Létfontosságú a szervezet szinte minden sejtje számára: részt vesz a sejthártya felépítésében, a hormonok szintézisében, valamint a tápanyagok felszívódását elősegítő epesavak termelődésében.
A szervezetben található koleszterin legnagyobb részét a máj állítja elő, de táplálék útján is jelentős mennyiség kerülhet a szervezetbe. A vérben jelenlévő túlzott mennyiségű koleszterin magas kockázati tényezőt jelent a szív- és koszorúér betegségek kialakulására, mivel az érfalakban lerakódva plakkokat képez, ami érelmeszesedéshez, vagy a beszűkült artériát elzárva trombózis, szívroham, vagy stroke kialakulásához is vezethet.
A koleszterin hidrofób (víztaszító) molekula, ezért szállítását a szervezetben lipoproteinek végzik, melyek hidrofil burokba zárják a molekulát, elválasztva ezzel a vérplazma vizes közegtől. Megkülönböztetünk alacsony sűrűségű (LDL) és magas sűrűségű (HDL) lipoproteint, melyek részt vesznek a szervezetben a koleszterin szállításában.
Az alacsony sűrűségű lipoproteint (LDL) és a magas sűrűségű lipoproteint (HDL) vérszérumban jelenlévő összmennyiségét illetve egymáshoz viszonyított arányát mutatja az összkoleszterin, vagy szérum koleszterin vizsgálat.

A koleszterin szint vizsgálatát leggyakrabban úgynevezett lipidprofil vizsgálat részeként rendeli el a szakorvos a HDL, LDL koleszterin, illetve a triglicerid vizsgálatok mellett. Gyakran képezi részét általános állapotfelmérő, vagy szűrővizsgálatnak is.
Ha a családban előfordult korábban szív- és érrendszeri megbetegedés, javasolt a koleszterinszint rendszeres ellenőrzése, ugyanis az e betegségekre való hajlam örökölhető, a vizsgálat segítségével pedig még időben kiszűrhető a szívinfarktus és trombózis kialakulásának kockázata. Életmódbeli változtatásokkal csökkenthető a kockázat és elkerülhető ezek kialakulása is.
A vizsgálat elvégzéséhez vénából vett vérminta szükséges.
A vizsgálatot megelőzően nem szükséges éhgyomor.
Az emelkedett koleszterin szint növeli a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát, amit az érték emelkedése alapján 3 kockázati csoportba sorolhatunk:
A laborlelet értékelésénél figyelembe kell venni ilyen esetben a triglicerid értékét is, mivel ha mindkettő emelkedett, különösen fontos az életmód váltás.
A magas koleszterinszintet okozhatja továbbá egészségtelen életmód (telített zsírsavakban gazdag ételek fogyasztása, kevés mozgás), más betegségek (pl. cukorbetegség, pajzsmirigy működés zavara, vagy a máj betegsége), egyes gyógyszerek (pl. béta-blokkolók, epinefrin, fogamzásgátló tabletták) szedése.
Terhesség alatt a koleszterinszint szintén megemelkedik.
Az alacsony koleszterinszintet okozhatják májbetegségek, alultápláltság, bizonyos fertőző betegségek, pajzsmirigy túlműködés is.
A leleten szereplő érték önmagában nem jelent diagnózist, sem kockázati besorolást a szív- és érrendszeri betegségek kialakulására. Az eredmények kiértékeléséhez minden esetben keresse fel a vizsgálatot elrendelő szakorvost, aki szükség esetén a megfelelő terápiát, illetve kiegészítő diétát javasol, továbbá életmódbeli tanácsokat ad.
Informational content only The textual content published on this page is for general information purposes only and does not constitute medical advice, a diagnosis, or a treatment recommendation. Proper assessment, examination, and therapeutic decisions always require a personal medical consultation and, where appropriate, further specialist opinion. Medicare Egészségközpont Zrt. makes every reasonable effort to keep the content up to date; however, it accepts no liability for the completeness or accuracy of the information published or for consequences arising from decisions based on it.